The Economist

THE roar of artillery goes on and on: every few minutes cannons fire illumination rounds into the air, lighting up the night sky beyond the checkpoints of the fledgling Afghan army. Only a few kilometres from the main highway, it is still Taliban territory.

Folytatás itt. 

Vasárnapi Hírek

Az ortodox templom kapujába valaki beleeresztett egy sorozatot. Nem is egyet: a sárkányölő Szent György képével díszített szép vasalt kapu úgy néz ki, mint egy szita. Lehet, hogy valamelyik, a harctól elborult agyú fegyveres átgondolatlan, macsó műve csak: a kis északkelet-szíriai városban hónapokig harcoltak egymással az arab és kurd milíciák. De az is lehet, hogy valaki üzenetet akart küldeni Rász el Ájn kis keresztény közösségének: ezentúl máshogy fognak menni itt a dolgok.

Akárhogy is, a helyi keresztények alaposan meg vannak szeppenve. A legtöbbjük nem is akar szóbaállni az újságíróval. Aki pedig kész nyilatkozni, az is megválogatja a szavait. „Régen nem volt ez az egész. Itt minden felekezet békében élt és szerette egymást” – mondja Szilva Dzsidzsi, egy helyi szír katolikus. „Azelőtt nem éreztük úgy, hogy el vagyunk szigetelve, szégyen volt még mondani is olyat, hogy mi keresztények vagyunk, ők meg muszlimok.” Több keresztényt elraboltak ismeretlen fegyveresek; valakit váltságdíjért, valakit más, ismeretlen okból. A katolikus templom falára pedig valaki a keresztényeket gyalázó feliratot firkált.

Magyar Narancs

Hónapról hónapra dezintegrálódik az ország, hullik szét kisebb-nagyobb zónákra, amelyeket különböző milíciák ellenőriznek. Továbbra is dúl a felkelők és a kormány közötti harc, de egyre többször törnek ki és fajulnak fegyveres harccá a felkelő csoportok közötti hatalmi és ideológiai ellentétek – egyre erősödnek az iszlamista csoportok.

Rakka az első tartományi főváros, amit a szír felkelőknek sikerült teljesen elfoglalniuk, mindössze néhány napos harc árán, március 5-én. Az északkelet-szíriai várost teljes egészében iszlamista csoportok vették ellenőrzés alá, élükön az Egyesült Államokban terrorista szervezetnek bélyegzett és az Al Kaidával összefüggésbe hozott Dzsabhat al Nuszrával, vagy Nuszra Fronttal.

Al Jazeera

Civil society is beginning to take over from rebels' military life in Azaz, as residents re-establish the rule of law.

Cont'd here. 

Index

Néhány nappal korábban érkeztem Szíriába, Törökország felől, a felkelők által ellenőrzött Bab el Szalama határátkelőn keresztül. Nagyjából tudtam, hogy mire számítsak: ez már a sokadik utam volt Aleppóba, és az elmúlt két-három hónapban, amióta a háború fókusza elmozdult a környező légitámaszpontokra – amelyeknek az ostromával a felkelők megpróbálják fokozatosan megfojtani a kormány tüzérségét és légierejét –, a város viszonylag élhetővé vált. Az ágyúzás intenzítása nagyot csökkent a pokoli nyári-őszi hónapok után, legalábbis a felkelők által stabilan ellenőrzött keleti részeken. Még a lakosság egy része is visszaköltözött.

Folytatás itt. 

Vasárnapi Hírek

Bári Abdulátif pár hónappal ezelőtt még az ideje nagy részét azzal töltötte, hogy fotókat és videókat készített a szír forradalomról – a tüntetésekről, a harcokról, a szétrombolt épületekről –, aztán felrakta őket az internetre. De a fiatal szír aktivista mára alig tud kiszabadulni a forradalmi tanács épületéből, ahol szinte egész nap válságtanácskozásokat tartanak.

El Bab egy pár százezres város Aleppo mellett, úgy két órányira a török határtól. A kormányerőket már nyáron elkergették a helyiek és a felkelők, de probléma van bőven. Napi néhány órát van csak áram, alig van üzemanyag, nincs fűtés, holott fagypont körüli a hőmérséklet, és kevés az ennivaló. A város tele van menekültekkel, akikről gondoskodni kell, az új önkormányzatot pedig megbénítják a politikai problémák. „Még nem vagyunk túl jók a demokráciában” – mosolyog elnézéstkérőn Abdulátif. A kormányerők légitámadásai (heti rendszerességgel) már csak habot jelentenek a tortán.

Origo

Íme, az elmúlt év öt legfontosabb globális fejleménye az eurózóna válságától az olvadó sarki jégig.

Folytatás itt. 

Ez a cikk a Népszabadságban jelent meg december 20-án, alaposan meghúzva, ez itt a csorbítatlan változat.

Szíriából bőven hallani híreket – gondoljunk csak a spekulációra a vegyi fegyverek bevetése körül –, amelyek arra engednek következtetni, hogy a polgárháború, ami az elmúlt két évben több mint 40 ezer ember halálát okozta, még borzasztóbbra fordulhat. De talán a legaggasztóbb az, ami egy hónappal ezelőtt az északkeleti határvárosban, Rasz el Ájnban történt. A kisváros a kormányerők és a velük hűvös szövetségben álló kurd párt, a PYD ellenőrzése alatt állt, amíg két iszlámista felkelő csoport meg nem támadta.

Origo

Azt hinné az ember, hogy miután két tucat gyereket lelövöldöztek egy connecticuti általános iskolában, az amerikaiak csak csinálnak valamit eszelős fegyvertartási törvényeikkel. Sajnos a dolog nem ilyen egyszerű.

Folytatás itt. 

Origo

A legnagyobb szír városban, ahol a felkelők és a kormányerők július óta harcolnak, nyomorúságos a helyzet.

Folytatás itt. 

The National

A militant commander outlines his group’s vision for a conflict-ravaged nation in the post-Assad era.

Folytatás itt. 

The Economist's Middle East blog

BARI ABDULATIF used to spend his time taking pictures of Syria—of the fighting, destroyed buildings, demonstrations. The young Syrian activist is now tied up at meetings at the local council in El Bab, a rebel-held town outside Aleppo. The problems range from trying to get diesel for the generators—power comes on for only a few hours a day—to looking after the refugees and managing the council’s political splits. "We are not very good at democracy yet,” he says, smiling apologetically.

Folytatás itt. 

Great line from Aysa Gökkan, Kurdish mayor of Nusaybin in southeast Turkey, a city where women seem to enjoy relative freedom and a strong political presence: "I only want local autonomy for Kurds and not an independent state--because states are men."