Magyar lőszer a kurdoknak - jó ötlet ez?
2014-09-29 09:47 - Szlankó Bálint
Magyarország lőszert és más hadfelszerelést küld az iraki kurdoknak, mondta a múlt héten a honvédelmi miniszter. A kurdisztáni Bas News kicsit pontosítja ezeket a híreket, ők 224 tonna lőszerről tudnak, és arról is beszámolnak, hogy Hende Csaba hamarosan az iraki kurd fővárosba, Erbilbe látogat, ahol Magyarország konzulátust készül nyitni. Szó van állítólag a pesmerga (a kurd erők) kiképzéséről is. Hogy ezt pontosan ki csinálná, azt nem tudom, de erre Afganisztán után a honvédség könnyű és különleges erői is alkalmasak kell hogy legyenek.
Nagyon helyes. Iraki Kurdisztán szinte az egyetlen többé-kevésbé normális és progresszív hely ma a Közel-Keleten (Izrael és Törökország mellett), ők harcolnak a leghatékonyabban az Iszlám Állam (ISIS) ellen, de rászorulnak a segítségre. A ISIS visszaszorítása mindenkinek érdeke, és humanitárius érvek is szólnak mellette. A szervezet elképesztően brutális, több tömeggyilkosságot is elkövettek, az elmúlt hónapokban keresztények és más iraki kisebbségek, de szunnita muszlimok is százezrével menekültek el az általuk ellenőrzött területekről. Kurdisztán húsz éve nyugati védelmet élvez (részben ezért olyan normális hely), ha ehhez Magyarország is hozzá tud tenni valamit, remek.
TovábbCímkék: honvédség kurdisztán isis
komment
Páncéltörő fegyver a szír kurdok kezében
2014-09-28 11:24 - Szlankó Bálint
Itt egy érdekes fegyver Szíriából.
Ez egy MILAN, egy francia-nyugatnémet gyártmányú páncéltörő rakéta. A kép egy videóból származik, amit a YPG, a szíriai kurd milícia töltött fel az internetre. A YPG az elmúlt egy hétben elég csúnyán beszorult Kobane városába, tegnap az ISIS állítólag már csak 10 kilométerre volt a településtől, ami pont a török határ mellett van és már több mint egy éve ostromolják (a térképen Ayn el Arab néven szerepel, ez az arab neve). A YPG-nél ritkán látni ilyen komoly fegyvereket, főleg könnyebb holmikkal vannak felszerelve.
A helyi pletyka az, hogy ezt a fegyvert a franciák adták a YPG-nek, de a YPG azt állítja, az ISIS-tól zsákmányolták. Az utóbbi magyarázat valószínűbb, már csak azért is, mert MILAN-ból a szír hadseregnek is volt egy csomó, nyilván így került az ISIS-hez (vagy közvetlenül a YPG-hez, amikor az 2012 nyarán elfoglalta ezt a környéket). A YPG elég hatékonyan használja ezt a holmit az ISIS tankjai ellen, de hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy a várost (ahonnan több mint százezer kurd menekült át Törökországba a héten) megmentsék, azt nem tudni.
Kegyetlenek és elszántak: az Iszlám Állam nyomában
2014-09-25 10:26 - Szlankó Bálint
Ezt forgattam Irakban az RTL Klubnak. Nem olyan bombasztikusan jó, mint a címe sugallja, de azért talán élvezhető. A szerkesztő Dörmer Csaba volt, az érdem főleg az övé. Tartalmaz archív AP-felvételeket is.
Nem kell az ISIS-t túlspilázni
2014-09-22 10:08 - Szlankó Bálint
Nem azt akarom mondani, hogy az ISIS ne volna veszélyes. Azokban az országokban, ahol megvetette a lábát, nagyon is az. Áttételesen az egész régiót fenyegeti: ha máshogy nem, az óriási menekültáradattal destabilizálja a szomszédban fekvő, egyébként is gyenge államokat, mint például Jordánia és Libanon, vagy lendületet adhat a hozzá hasonló szélsőséges szervezeteknek, amelyek a kisemmizett és valódi képviselet nélküli szunniták dühéből táplálkoznak. De azt nem hinném, hogy elég erős volna ahhoz, hogy a térség államait – vagy legalábbis ezeknek az államoknak a létét – közvetlenül fenyegesse. Különösen most nem, hogy mindenki összefogott ellene (bár azt majd meglátjuk, hogy ez az összefogás pontosan mire vezet). Valószínűleg elháborúzgat még egy ideig a kurdokkal, az iraki hadsereggel és a síita milíciákkal, de arra aligha képes, hogy mindent fenekestül felforgasson.
Ez vagy igaz, vagy nem. Ami szerintem vitathatatlan, az ez: miránk – Európára, a Nyugatra – nézve biztosan nem jelent stratégiai fenyegetést (Magyarországról nyilván eleve nincs szó – ezért jó ilyen ártalmatlan kis országnak lenni). Persze az ISIS-nak az Al Kaidához hasonlóan valószínűleg vannak tervei arra, hogy Amerikában és Európában terrorista támadásokat, merényleteket kövessen el. Apokaliptikus, univerzalista ideológiájukból szinte automatikusan következik ez. Még akkor is, ha közben nagyon is pragmatikus szervezetnek tűnik, ami most éppen inkább azzal van elfoglalva, hogy a Közel-Keleten megvesse a lábát és minél nagyobb befolyást nyerjen. De ha előbb-utóbb meg is próbálkoznak különböző terrorista akciókkal a nyugati országokban, jelentenek ezek valódi stratégiai fenyegetést? Aligha.
TovábbAkiknek meg kellene állítaniuk az ISIS-t
2014-09-17 11:18 - Szlankó Bálint
Mahmúr etnikailag vegyes település iraki Kurdisztánban, néhány kilométernyire a kurdok és az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) között húzódó frontvonaltól. A település bejáratánál egy kis ellenőrzőpont felett a kurdok piros-fehér-zöld zászlaja csattog a forró sivatagi szélben. Az ellenőrzőpontnál asayis, kurd rendőrök álldogálnak, meg néhány önkéntes, akik a nyár végén jelentkeztek a biztonsági erőkhöz, amikor az ISIS nagy területeket foglalt el Észak-Irakban, és magát Erbilt, a kurd autonómia fővárosát fenyegette.
Folytatás itt.
Címkék: irak kurdisztán isis
komment
A saját szomszédaink tették ezt velünk. De miért?
2014-09-16 12:14 - Szlankó Bálint
Szaid Murat már akkor sejtette, hogy baj van, amikor az ISIS fegyveresei megparancsolták a falu lakosainak, váljanak szét férfi és női csoportokba. De akkor ijedt csak meg igazán, amikor a kisteherautók, amelyeknek a Szindzsár-hegyre kellett volna őket vinniük, lerakták a férfiakat a falu végén egy öntözőcsatorna mellett.
Folytatás itt.
Címkék: irak kurdisztán isis
komment
Az ISIS gyengébb, mint amilyennek látszik
2014-09-10 11:11 - Szlankó Bálint
Voltam tíz napot Irakban, és a következő meglátásaim vannak. Az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS), vagy a magát mostanában csak Iszlám Államnak nevező szélsőséges iszlámista szervezet meglehetősen nehéz helyzetbe manőverezte magát az elmúlt két hónapban. Ahogy többször is írtam, az ehhez hasonló csoportok leggyengébb pontja erőszakos arroganciájuk, ami gyakran oda vezet, hogy egyszerűen túl messzire mennek és ezzel mindenkit kihívnak maguk ellen.
Nagy iraki sikereiket követően (június elején elfoglalták Moszult, augusztus elején pedig Szindzsárt) most gyakorlatilag az egész Közel-Kelet szövetkezett ellenük, még olyan ősellenségek is, mint Amerika és Irán. Az irakiak megszabadultak a teljesen alkalmatlan Maliki miniszterelnöktől, aki pró-síita politikájával az elmúlt években elérte, hogy a kisemmizett szunniták szemében az ISIS legyen nagyjából az egyetlen politikai opció. Az új iraki kormány mintha szélesebb politikai-felekezeti bázisra támaszkodna, bár azt még nem tudni, hogy ennek a gyakorlatban lesz-e bármi eredménye.
TovábbCímkék: irak szíria kurdisztán isis
komment
Putyinról a legrosszabbat kell feltételezni
2014-09-08 09:16 - Szlankó Bálint
Itt van néhány gondolat az orosz-ukrán helyzetről és a fejlődő nyugati stratégiáról a múlt heti NATO-csúcstalálkozó fényében.
_ Ukrajnában alaposan megfordult a hadiszerencse az orosz hadsereg bevetése óta: a felkelők helyzete megerősödött, az ukránoknak nincs esélyük a katonai győzelemre. Nem is csoda, hogy Kijevnek megjött a kedve a tűzszünethez és a tárgyaláshoz, a putyini tervek alapján. Jelenleg Putyin áll nyerésre, befolyása az ukrán politikában garantált.
_ A nyugati szankciók hatnak, de Putyinra láthatólag nincsenek hatással, legalábbis egyelőre. Ez még persze változhat, különösen, ahogy az EU és Amerika egyre súlyosabb szankciókat vet be; ezek előbb-utóbb komoly károkat fognak okozni. De nekem úgy tűnik, hogy Putyin egyszerűen beárazott bizonyos áldozatokat – akár elég komolyakat is – stratégiai céljai érdekében. Kérdés, hogy a Nyugat tudja-e, akarja-e addig emelni a téteket, ahol Putyinnak már túl sok, anélkül, hogy számottevő kárt okozna az európai gazdaságnak is.
TovábbCímkék: ukrajna oroszország nato
komment
Ki nyerte a gázai háborút?
2014-08-26 21:05 - Szlankó Bálint
Azt az elején le kell szögezni, hogy egyik fél sem tett szert stratégiai előnyre a másikkal szemben ezzel az összeütközéssel. A palesztinok egyik fele ugyanúgy be van zárva a nyomorúságos Gázába, a másik fele meg megszállás alatt Ciszjordániában, ebből előrelépésre egyelőre nincs sok remény. Izrael ugyanúgy ott van a nyakán négymillió palesztinnal, a makacs és mindenre kész Hamasszal a délnyugati határ mentén, plusz az egyre nehezebben visszaverhető váddal, hogy egy apartheidrendszert üzemeltet a megszállt területeken.
Ezzel együtt szerintem ez a mostani konfliktus nem hozott teljes pattot, legalábbis a fegyverszüneti egyezmény alapján (meglátjuk, mi valósul meg belőle: korábban is voltak hasonló egyezmények, de Izrael elszabotálta őket). A Hamasz kikényszerítette, hogy Izrael és Egyiptom megnyissa a gázai határátkelőket, hogy megnöveljék azt a partmenti övezetet, ahol a palesztinok halászhatnak, valamint hogy a későbbiekben tárgyalásokat indítsanak egy kikötő építéséről és a Ciszjordániában nemrég letartóztatott Hamasz-tagok szabadon engedéséről (nagyjából ezek voltak a deklarált céljaik). Plusz megöltek 64 izraeli katonát, ami jóval több, mint arra bárki számított, és a rakétázással elérték, hogy leálljon a Tel Aviv-i repülőtér forgalmának nagyja, igaz, csak néhány napra. Az izraeli hadsereg ráadásul nem tudta elérni, hogy a Hamasz abbahagyja a lövöldözést, amivel másfél hónapon keresztül félelemben tudták tartani az izraeli lakosságot egészen Jeruzsálemig.
TovábbCímkék: hamasz gáza izrael palesztina
komment
A hadviselés szabályairól
2014-08-18 08:37 - Szlankó Bálint
Milyen kötelezettségei vannak pontosan egy fegyveres konfliktusban a harcoló feleknek a polgári lakossággal szemben? Mit kell tenniük annak érdekében, hogy elkerüljék a polgári áldozatokat? Aktuálisan a gázai és kelet-ukrajnai konfliktusok vetik fel ezeket a kérdéseket.
Ezeket a dolgokat a hadviselés szabályait tartalmazó genfi egyezmények szabályozzák, különösen a IV. genfi egyezmény, illetve annak I. kiegészítő jegyzőkönyve. A legfontosabb elv, hogy a polgári lakosságot nem szabad szándékos támadásnak kitenni: ez háborús bűncselekmény. Erre talán a legkézenfekvőbb aktuális példa Izrael rakétázása a Hamasz által. Az izraeli városok rakétázását még a legnagyobb jóindulattal is nehéz máshogy értelmezni, mint direkt, szándékos terrorbombázásként. Sajnos úgy tűnik, hogy legalább néhány esetben izraeli katonák is szándékosan tüzeltek menekülő palesztin civilekre. A szír kormányerők szintén szándékosan bombázzák a felkelők által ellenőrzött városokat. Ezek potenciálisan mind háborús bűncselekmények.
TovábbCímkék: ukrajna hamasz gáza izrael palesztina
komment
A demokráciát kár temetni
2014-07-29 10:15 - Szlankó Bálint
A magyar miniszterelnök, aki egyben a világ egyik vezető politikai gondolkodója is, a múlt héten eltemette Magyarországon a liberális demokráciát. A tényeket tekintve igaza van, Magyarország egy ideje már valóban nem liberális demokrácia, bár ez nem annyira a történelem feltartóztathatatlan sodrának köszönhető, hanem annak, hogy ő tönkretette. Néhány gondolat Orbán Viktor nagyívű elemzéséről.
_ A liberális demokráciát (vagyis azt a rendszert, ahol nem egyszerűen a többség dönt, hanem az egyén és a kisebbég jogait törvények és erős intézmények védik) kár temetni. Malmai kétségkívül lassan őrölnek, és a magyar miniszterelnökhöz hasonló türelmetlen, ellentmondást és kritikát nem tűrő emberek számára ez bizonyára frusztráló. De a tények magukért beszélnek: a demokratikus országok gyakorlatilag minden fontos eredménytáblán az élen állnak. Gazdagabbak, mint autokratikus társaik (leszámítva az olajexportáló országokat, amelyek nem dolgoztak meg a pénzükért) és jobb eredményt érnek el az olyan összetettebb összehasonlításokban is, mint az emberi fejlettségi index. Kevésbé korruptak, jobb a felsőoktatási rendszerük és innovatívabbak: a világ legjobb egyetemei és kutatóközpontjai között alig van olyan, ami ne demokratikus országban lenne, részben a szólásszabadság, a nyílt vita tolerálása miatt. Ennek manapság egyre nagyobb jelentősége van, hiszen azok az országok tudnak igazán jól teljesíteni, ahol a tudást és az innovációt állítják a középpontba, ehhez pedig meg kell becsülni az egyént. A liberális demokráciák továbbá nem háborúznak egymással (bár autokratikus országokkal nagyon is), politikailag stabilabbak (demokráciában nincs szükség forradalomra ahhoz, hogy leváltsuk a vezetőket, megteszik a választások is), jóval kevésbé hajlamosak arra, hogy égbekiáltó gazságokat kövessenek el saját polgáraikkal szemben, és általában véve ritkábban termelnek ki mániákus, futóbolond vezetőket, akik a falnak vezetik az országot (éppen azoknak a liberális-alkotmányos fékeknek és ellensúlyoknak köszönhetően, amelyeket Orbán Viktor annyira megvet). Az autokratikus rendszerek jellemzően inkább a következőkben járnak élen: korrupció, a zsarnoki elnyomás valamilyen formája, besúgók, kusslegyen, középszerűség és kilátástalanság, egy-két generációnként meg egy forradalom vagy másfajta lázongás, ahogy az embereknek tele lesz a tökük az egésszel, és nem tudnak máshogy hangot adni véleményüknek.
TovábbCímkék: demokrácia
komment
Izrael nem tud valódi áttörést elérni
2014-07-25 08:45 - Szlankó Bálint
Mi a kiút a gázai konfliktusból? Hogyan tudja a Hamasz és Izrael befejezni a háborút úgy, hogy legalább rövidtávon mindketten eredményt könyvelhessenek el, és ezért ne kelljen újrakezdeni két hét múlva az egészet? Itt van néhány iránymutató.
_ Rövidtávon Izrael dolga egyszerűbb, legalábbis látszólag. Deklarált célja a palesztin rakétatűz megállítása, a Hamasz fegyveres infrastruktúrájának felszámolása, vagy legalább jelentős megrongálása, ideértve az extenzív alagútrendszert, ami Izraelbe vezet. Ennek egy részét már elérte, bár a rakétatűz egyelőre folytatódik.
TovábbCímkék: hamasz gáza izrael palesztina
komment
Szovjetnosztalgia, akciófilmhősök és szétbombázott házak
2014-07-21 17:07 - Szlankó Bálint
444.hu
Már jóval azelőtt, hogy az oroszpárti felkelők lelőtték volna az utasszállítót, veszélyes irányba mentek a dolgok Kelet-Ukrajnában. Az ukrán hadsereg az elmúlt időszakban komoly eredményeket ért el a szeparatisták ellen, különösen a felkelők egyik fontos bázisául szolgáló Szlovjánszk július 5-i elfoglalásával. De a módszer elég brutális és ára van: képzett, tapasztalt gyalogság híján az ukránok azzal próbálkoznak, hogy tüzérséggel bombázzák a felkelőket. A felkelők viszont gyakran a lakóházak közé ássák be magukat, onnan lőnek a kormányerőkre. Az ukránokat ez nem tartja vissza attól, hogy visszalőjenek, a gránátok és rakéták egy része pedig a házakra esik.
Folytatás itt.
Címkék: ukrajna oroszország
komment
Gázából nincs hova menekülni
2014-07-21 06:29 - Szlankó Bálint
Visszajöttem Ukrajnából, közben nagyjából el is terelődött a figyelem Izraelre és Gázára. Oda most nem tudok hirtelen kiugrani, de itt van néhány talán nem teljesen haszontalan pointer a jelenlegi konfliktusról:
_Az áldozatok durva aránytalansága az izraeli és a palesztin oldal között önmagában nem sokat árul el arról, hogy milyen a stratégiai erőegyensúly a két fél között, hát még arról, hogy kinek van igaza. Ez egyszerűen a két fél technológiai fejlettsége és tűzereje közötti eltérésből fakad. Mégis nehéz megkerülni a kérdést, hogy az óriási aránytalanság nem gyengíti-e meg az izraeli oldal álláspontját legalább egy fokig: az izraeli polgári áldozatok rendkívül alacsony száma (eddig kettő) alapján a palesztin rakétázás inkább kellemetlenség, amire meglehetősen aránytalannak tűnik az ennyire erőszakos válasz. Miközben nem világos az sem, hogy mi mást tehetne Izrael, hiszen azt nyilván egyetlen államtól sem lehet elvárni, hogy eltűrje, a városait rakétázza valaki a szomszédból. Ez egy megoldhatatlannak dilemmának tűnik.
Tovább