Itt egy érdekes grafikon, ami azt mutatja, hogyan alakult az egy főre jutó nemzeti össztermék 1992 és 2010 között Magyarországon, Lengyelországban, Észtországban, Horvátországban és Szlovákiában.
Több dolog is kiderül belőle. Az egyik, hogy ezek az országok mind legalább kétszer, de inkább háromszor vagy még többször olyan gazdagok, mint voltak a rendszerváltást követően - még Horvátország is, pedig csak nemrég lépett be az EU-ba. Szóval a kapitalizmus meg ezek a dolgok összességében bejöttek. Első ránézésre nagyjából ugyanolyan gyorsan fejlődött mind, a különbségek inkább onnan adódnak, hogy máshonnan indultak. Közelebbről megnézve viszont úgy tűnik, Szlovákia és Észtország ügyesebben manővezerett az elmúlt tíz évben, mint Magyarország és Lengyelország, sőt, Észtország már korábban begyorsított. Lengyelország viszont elkerülte a 2008-as válságot, és ezzel végre megelőzte a horvátokat és minket.
Szemet szúr az is, hogy Magyarország és Horvátország egymáshoz viszonyított fejlődése nagyjából megegyezik. (Tudom: egy ilyen összehasonlítás nem teljesen fair, a két ország sok mindenben különbözik egymástól, ráadásul ezek az adatok csak 2010-ig vannak meg.) Ez vagy azt jelenti, hogy Magyarország nem tudott igazán élni az EU-csatlakozás kínálta lehetőségekkel, legalábbis gazdasági értelemben, vagy azt, hogy a horvátok voltak olyan ügyesek, hogy a tagság nyújtotta előnyök nélkül is tudtak olyan gyorsan fejlődni, mint az EU-tag Magyarország. A külügyminisztérium 2012-es becslése szerint a 2004 óta Magyarországnak allokált kb. 8 milliárd euró uniós fejlesztési pénz kb. 9 százalékot tett hozzá a magyar gazdasághoz. Vagyis inkább az utóbbi válasz a helyes - ha nem lennénk EU-tagok, még ennél is bénábban teljesítenénk, konkrétan még a nem EU-tag horvátok is lehagytak volna bennünket.
Az Európai Bizottság honlapján egyébként más adatok szerepelnek, gondolom azért, mert ott nem csak a fejlesztési pénzek, de a mezőgazdasági és halászati kifizetések is megjelennek. A nettó egyenleg így majdnem 5211 milliárd forint 2004 óta, bár abban nem vagyok biztos, hogy ezek az allokált összegek (kötelezettségvállalás) vagy a tényleges kifizetések; az utóbbi mindig egy kicsit kevesebb. Itt látható éves bontásban:
(Forrás: Európai Bizottság)
Mivel Magyarországon az elmúlt néhány évben szinte semmiféle állami beruházást nem hajtottak végre a költségvetési megszorítások miatt, hanem szinte mindent az uniós költségvetésből (vagy persze magántőkéből) finanszíroztak, a recesszió enélkül még mélyebb lett volna.
