Kilisben vagyok, egy török kisvárosban a szír határon, olyan az egész, mint egy filmben: egyrészt egy szuper és kedvesen nyüzsgő kisázsiai település -- persze itt is 2012 van már, szóval minden második boltban mobiltelefont árulnak --, másrészt pedig pezseg az intrikától. Bemegy az ember egy kávézóba, és minden második asztalnál valamilyen gyanús alak ül: itt szír milicisták, akik fegyvert akarnak vásárolni vagy lakást keresnek a családjuknak; ott egy fixer (onnan ismerni fel, hogy legalább három mobiltelefon van előtte az asztalon); a következő asztalnál valamilyen human-rights type, plusz időnként egy-egy újságíró. Mindenki vadul konspirál, meg a másik vad sztorijait (meséit?) hallgatja. A szomorúbb része, hogy van egy csomó szír menekült is, a hotel is tele van velük. Ők persze a szerencsésebbek, a nagyja a táborokban van.
Kilis
2012-09-29 09:00 - Szlankó Bálint
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.