Na visszajottem Libiabol. Mostani szerencsetlenkedes csucspontja egyertelmuen a hazafele vezeto uton, mar Tuneziaban tortent, ahol ketszer fizettettek ki velem a Dzserba-Tunisz repulojegyet a foglalo website hibajabol; addig meg gecinagy volt az arcom, h egy darab stoppal, ingyen jutottam el Zintanbol egeszen Tatauinig (kiraly volna Tatuinnak irni direkt) egy harom libia felkelo vezette teherauton, amit uzemanyagert kuldtek Tuneziaba ("Benzin? Benzin no problem, Gadaffi problem!").
Aztan Dzserbaban a kavehazban a szomszed asztalnal ulo arab beleejtett a pipajabol egy darab parazsat a cipombe, ami jol osszeegette a labamat, amikor pedig sziszegni kezdtem, kinevetett, es a vegen meg nekem kellett elnezest kernem.
Mondjuk az AP-s kameraman gyerek is eleg hulyen nezett ki, amikor negyed orat szivattak egy felkelo csekkpointnal, mert hianyzott az engedelyerol a datum, mikozben az arc konkretan tiz darab BM-12-es raketan guggolt a kisteherauto platojan, mintha a vilag legtermeszetesebb dolga volna igy utazni.
De a legjobb az volt, amikor az este egy korhazban ert, es ajuldoztam az ehsegtol, mert a ramadan miatt egesz nap alig jutottam etelhez, es az ukran doktor nem ertette mit akarok, es folyton a haborus megprobaltatasairol akart beszelni, hiaba tettem egyre egyertelmubb celzasokat a kajara, o folyton csak a Gadaffival meg a felkelokkel meg a Gradokkal jott, amig vegul novekvo ketsegbeesesemben ra nem kialtottam: I don't care! Where is the food?! Akkor vegre megertette az arc, es kerult fott csirke, krumpli, kenyer, alma, dinnye es mandula.
Abszurdban pedig az volt a legerosebb, amikor egy kisvarosban a rendorfonok elvitt megmutatni az elfogott kadafistakat, akiket egy iskolaban tartottak bezarva. Es az egyik fogoly igy bamult ki az ablakon kivancsian, tok jol nezett ki, eppen csak nem fogta ket kezzel a racsot, mint a rajzfilmekben, mert ez ilyen surun szedett racs volt, mi meg az orra ala dugtuk a diktafont, h mi a helyzet. A csavo meg mondta, h o artatlan, de a rendorfonok nem birta megallni, h ne szoljon folyton kozbe, meg kinevette, es eljatszotta ilyen kis pantomimmel, ahogy jonnek a Grad raketak, amikkel az elfogott csavo meg a tarsai verettek a telepuleseket, a felrobbanasukat fingo hanggal utanozta, az emberek elhalalozasat meg ugy, h gyorsan oldalra forditotta a fejet es becsukta a szemet, mint aki alszik. Es a vegen mar a fogoly is meg a rendorfonok is rohogott, olyan abszurd volt az egesz, meg persze mi is. Eleve, a csavot ugy kellett elocsalogatni a cellajabol, h megerkeztunk ennek az iskolanak az udvaraba, ahol gecire nem volt senki, mert az orok elmentek vhova, es otthagytak a faszba az egesz hobelebancot orizetlenul, a rendorfonok meg igy beordibalt az egyik beracsozott ablakon vagy haromszor, h szalamalejkum!!!, amig a rab elo nem kerult. Tiszta Afganisztan, komolyan mondom.
Oh yeah and I'm sending my best regards to that asshole Frenchman, an aid organisation type, who refused to give me a lift at the gates of Zintan because he was "not allowed to". At a time when every single Libyan I met, though going through untold hardship because of the war, would go out of his way to help me and offer me his wonderful hospitality, there has to be one jerk Westerner who wouldn't lift a finger if you were dying at his feet, citing some obscure and irrelevant rule or regulation. I hope you'll get lit the fuck up in an airstrike, you NGO cunt.
Cikkek, miegyéb később.
