Visszajöttem Ukrajnából, közben nagyjából el is terelődött a figyelem Izraelre és Gázára. Oda most nem tudok hirtelen kiugrani, de itt van néhány talán nem teljesen haszontalan pointer a jelenlegi konfliktusról:
_Az áldozatok durva aránytalansága az izraeli és a palesztin oldal között önmagában nem sokat árul el arról, hogy milyen a stratégiai erőegyensúly a két fél között, hát még arról, hogy kinek van igaza. Ez egyszerűen a két fél technológiai fejlettsége és tűzereje közötti eltérésből fakad. Mégis nehéz megkerülni a kérdést, hogy az óriási aránytalanság nem gyengíti-e meg az izraeli oldal álláspontját legalább egy fokig: az izraeli polgári áldozatok rendkívül alacsony száma (eddig kettő) alapján a palesztin rakétázás inkább kellemetlenség, amire meglehetősen aránytalannak tűnik az ennyire erőszakos válasz. Miközben nem világos az sem, hogy mi mást tehetne Izrael, hiszen azt nyilván egyetlen államtól sem lehet elvárni, hogy eltűrje, a városait rakétázza valaki a szomszédból. Ez egy megoldhatatlannak dilemmának tűnik.
_ Nem árt leszögezni újra és újra, hogy a Hamasz nemcsak kísérletet nem tesz arra, hogy a civil áldozatok számát minimalizálja, de direkt tüzel lakott területekre. Ez potenciálisan háborús bűncselekmény, és az ENSZ a múltban el is marasztalta miatta a Hamaszt, például a 2008-2009-es háború után. Hogy mégis ilyen kevés izraeli áldozat van, az nem a Hamasz érdeme. Azzal pedig, hogy rakétavetőinek legalább egy részét a saját lakosságának házai között, időnként iskolákban és kórházak közelében helyezi el, a Hamasz kiteszi a palesztin lakosságot az izraeli válaszcsapásnak. Ez persze nem menti fel Izraelt sem a felelősség alól, még akkor sem, ha a Hamasz ezt direkt csinálja, besározva Izraelt és ezzel próbálva pontokat szerezni a propagandaháborúban.
_ Hogy az izraeliek direkt gyilkolnák a palesztin civileket, biztosan nem igaz. A különböző figyelmeztetéseket alaposan dokumentálták, arról nem beszélve, hogy ha a polgári lakosság lemészárlása volna a cél, akkor nem ötszáz halottnál tartanánk, hanem sokkal többnél. Szíriában, ahol a kormány tényleg direkt gyilkolja a civileket, naponta hal meg két-háromszáz ember. Mindezzel együtt kétségtelenül igen visszatetsző, hogy a palesztin oldalon milyen sebesen halmodóznak fel a halottak, és hogy az izraeli fél ezt nagyjából egy vállrándítással veszi tudomásul. Feltehető az a kérdés is, hogy egy ilyen sűrűn lakott területen, mint a Gázai övezet, nem tekinthető-e automatikusan indiszkriminatívnak a különböző nehézfegyverek használata – akármennyire óvatos is az izraeli tüzérség és légierő, láthatólag nem lehet elkerülni, hogy százával haljanak meg civilek (az ENSZ Izraelt is kritizálta a 2008-2009-es háború után). A figyelmeztetések egy része például nem sokat ér, hiszen Gázából, Gázán belül valójában nemigen van hova menekülni. Izrael nem mentesül a felelősség alól pusztán azáltal, hogy rámutat, a Hamasz akarja lakott területen vívni a háborút.
_ Összességében Izrael stratégiai felelősségét én nagyobbnak gondolom, egyszerűen azért, mert ő az erősebb fél, a kártyák nagy részét a kezében tartja. Láthatólag feladtak minden értelmes kísérletet arra, hogy a dolgot megpróbálják rendezni, eltekintve ezektől a fegyveres akcióktól, amelyeket elég visszatetsző módon „fűnyírásnak” neveznek, és amelyeknek nincs más célja, minthogy időről időre felszámolják a Hamasz fegyveres infrastruktúráját (amit aztán a Hamasz mindig újraépít). Ez nem hosszútávú stratégia. A Hamasz persze egy obszcén szervezet, (részben) obszcén célokkal és eszközökkel. De nehéz belátni, hogy a sokéves blokád alatt tartott Gázai övezet embertelen körülményei között hogyan vethetné meg a lábát egy normális palesztin partner. A jelenlegi izraeli kormány gyakorlatilag semmit nem tett annak érdekében, hogy ezeken az állapotokon javítson, hogy ebből a katasztrofális helyzetből kivezető utat találjon. Éppen ellenkezőleg: a fojtogató gázai blokáddal, a ciszjordániai zsidó telepek folyamatos expanziójával és a megszállás sok-sok dehumanizáló elemével egyre inkább megnehezíti a békés rendezést. A Hamasz rakétái nem hagynak sok választást Izraelnek, de Izrael merevsége sem a Hamasznak: számára jelenleg ugyanúgy az erőszak tűnik az egyetlen eszköznek, mégoly értelmetlen is.
