A dróton túl

A katonai bázisokat szögesdrót veszi körül. A dróton túl van a kemény. Riportok Afganisztánból, a Közel-Keletről és egyéb nehéz helyekről, de más külpolitika is. A szerző újságíró, korábban Brüsszelben, Bejrútban és Londonban dolgozott. Legújabb könyvéről itt. Twitter twitter.com/balintszlanko. Emailt írni ide lehet: bszlanko[kukac]gmail.com. English-language website: balintszlanko.com

Könyv

miertjoademokraciacimlap_kicsi.jpg

Twitter

Könyv, Afganisztán

borito.jpg

Könyv, EU

A hadviselés szabályairól

2014-08-18 08:37 - Szlankó Bálint

Milyen kötelezettségei vannak pontosan egy fegyveres konfliktusban a harcoló feleknek a polgári lakossággal szemben? Mit kell tenniük annak érdekében, hogy elkerüljék a polgári áldozatokat? Aktuálisan a gázai és kelet-ukrajnai konfliktusok vetik fel ezeket a kérdéseket.

Ezeket a dolgokat a hadviselés szabályait tartalmazó genfi egyezmények szabályozzák, különösen a IV. genfi egyezmény, illetve annak I. kiegészítő jegyzőkönyve. A legfontosabb elv, hogy a polgári lakosságot nem szabad szándékos támadásnak kitenni: ez háborús bűncselekmény. Erre talán a legkézenfekvőbb aktuális példa Izrael rakétázása a Hamasz által. Az izraeli városok rakétázását még a legnagyobb jóindulattal is nehéz máshogy értelmezni, mint direkt, szándékos terrorbombázásként. Sajnos úgy tűnik, hogy legalább néhány esetben izraeli katonák is szándékosan tüzeltek menekülő palesztin civilekre. A szír kormányerők szintén szándékosan bombázzák a felkelők által ellenőrzött városokat. Ezek potenciálisan mind háborús bűncselekmények.

A dolgok akkor válnak kicsit komplikálttá, amikor az összeütköző felek deklarált célja egymás katonai erejének megsemmisítése, csak éppen a polgári lakosság „útban van”. Ez sajnos egy nagyon jellemző probléma manapság, mert a különböző fegyveres konfliktusokat általában nem csatamezőkön, hanem lakott területeken vívják. Itt a legfontosabb elv a maximális elővigyázatosság elve, amit úgy kell érteni, hogy az összeütköző feleknek (legyenek ők egy állam hadserege vagy más fegyveres csoport) mindent el kell követniük annak érdekében, hogy megóvják a lakosok életét és javait, de legalább a lehető legkisebbre csökkentsék az okozott kárt. Lakott területen tilos ezért olyan fegyverek használata, amelyek nem tudnak különbséget tenni a katonai és polgári célpontok között, például azért, mert pontatlanok, irányíthatatlanok.

Ilyen indiszkriminatív és ezért illegális támadásnak tűnik például az a támadás, amit az ukrán hadsereg intézett Donyeck egyik külvárosa, Marjinka ellen július 12-ére virradó éjszaka, feltételezhetően azzal a céllal, hogy a házak közül tüzelő szeparatistákat megsemmisítsék. A települést az éjszaka során egy sorozat BM-21-es rakéta találta el, amelyek megöltek legalább négy polgári lakost. A BM-21-es rakéták sajátossága, hogy nagy csomóban lövik ki őket és igen pontatlanok, lakott területen alkalmazva ezért nagyon veszélyesek (lásd a fotót; a helyszínen forgatott videóból vágtam ki). A maximális elővigyázatosság elvének semmi esetre sem felelnek meg. A BM-21-esek ukrajnai használatáról olvashatunk a Human Rights Watch jelentésében.

ukraine_maryinka.jpg

Felveti ugyanezt a kérdést a tüzérség és a légierő használata egy olyan sűrűn lakott területen, mint a gázai övezet. Az izraeli erők által használt preciziós bombák és tarackok (ágyúk) ugyan pontosabbak, mint a BM-21-eshez hasonló régi szovjet rakéták, de sajnos ez bizonyos tűzvolumen felett nem sokat számít. Csak egy adat: az izraeli hadsereg által használt M109-es tarackból kilőtt 155mm-es repesz-romboló gránát ölősugara körülbelül ötven méter, vagyis a repeszek ekkora területen belül okoznak halálos sérülést, százméteres körzeten belül pedig sérülést. Az izraeliek saját adatai szerint a július 29-én megelőző három hétben harmincezer ilyen gránátot lőttek ki sűrűn lakott területre Gázában, és egyedül július 20-án kevesebb mint egy óra alatt hatszázat egy kelet-gázai kerületre, Sedzsaijára. Ilyen körülmények között elkerülhetetlen, hogy nagyszámú polgári személy haljon meg vagy sérüljön meg, és pontosan ez is történt: összesen majdnem kétezer palesztin halt meg, a nagyjuk civil (Sedzsaijában talán hatvan). Ez még akkor is igaz, ha az izraeliek előtte figyelmeztetik a lakosokat, hogy távozzanak, már csak azért is, mert Gázából nemigen van hova menekülni. Ugyanez a probléma a repülőgépek nagy bombáival is: egy 900 kilós bomba ölősugara bő háromszáz méter, vagyis sűrűn lakott területeken voltaképpen mindegy, hogy pontosan célbatalál-e vagy nem.

(Mahmud Hams/AFP/Getty Images)

Még ennél is jobb példa az úgynevezett kazettás bombák használata, amit szintén dokumentáltak Ukrajnában (többek között szerény közreműködésemnek köszönhetően). A kazettás bombák vagy rakéták nagy tárolóegységek, amelyek sok-sok apró kis bombát szórnak szét egy nagyobb terület felett (lásd alább: ezt a képet a kelet-ukrajnai Szlovjánszkban készítettem júliusban). Könnyű belátni, hogy ezen fegyverek használata mindenképpen indiszkriminatív, hiszen a maximális elővigyázatosság elvének semmiképp nem tudnak megfelelni, ha lakott területen alkalmazzák őket. A világ legtöbb országában ezért be vannak tiltva. Ukrajnában ugyan nem, de a fent kifejtett genfi elvek ettől még érvényesek, tehát ezeknek a fegyvereknek a használata lakott területen bizonyosan illegális.

ukraine_cargorockets.jpg

Nagyon fontos, hogy a támadó felet nem menti fel a maximális elővigyázatosság felelőssége alól az, hogy a másik fél mit csinál. Igaz, ha az egyik fél lakott területről tüzel, azzal szintén sérti a háború szabályait: az összeütköző feleknek azzal is védeniük kell a polgári lakosságot, hogy nem létesíthetnek katonai célpontokat sűrűn lakott területen. Ebben a legtöbb gerillahadsereg manapság sáros, a Hamasztól kezdve az ukrajnai felkelőkön keresztül a különböző szír fegyveres csoportokig. De még egyszer: ez nem mentesíti a másik felet a maximális elővigyázatosság felelőssége és az összes többi genfi szabály alól.

A genfi egyezmények fogalmazói (és aláírói, a világ összes állama) tisztában voltak azzal, hogy egy fegyveres összeütközésben a legritkább esetben lehet teljesen elkerülni azt, hogy polgári lakosok életében és javaiban kár keletkezzék. Különösen a mostanság elterjedt aszimmetrikus háborúkban, amikor az egyik fél gyakran lakott területen bújik meg. Erről szól az arányosság elve: vagyis hogy tartózkodni kell az olyan támadásoktól, amelyek várhatóan akkora kárt okoznak a polgári lakosságban, ami meghaladja a várható katonai előnyöket. A gázai konfliktus egyes elemei – például egész lakónegyedek pusztító tüzérségi tűz alá vétele az izraeli erők által – minimum felvetik a kérdést, hogy Izrael tiszteletben tartotta-e ezt az elvet.

Címkék: ukrajna hamasz gáza izrael palesztina

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://drotontul.blog.hu/api/trackback/id/tr56609625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.