A dróton túl

A katonai bázisokat szögesdrót veszi körül. A dróton túl van a kemény. Riportok Afganisztánból, a Közel-Keletről és egyéb nehéz helyekről, de más külpolitika is. A szerző újságíró, korábban Brüsszelben, Bejrútban és Londonban dolgozott. Legújabb könyvéről itt. Twitter twitter.com/balintszlanko. Emailt írni ide lehet: bszlanko[kukac]gmail.com. English-language website: balintszlanko.com

Könyv

miertjoademokraciacimlap_kicsi.jpg

Twitter

Könyv, Afganisztán

borito.jpg

Könyv, EU

Bányásszatok

2010-06-16 13:28 - Szlankó Bálint

A múltkor már rugóztunk egy kicsit azon, hogy milyen népszerű az összeesküvés-elmélet, ami szerint a Nato azért van Afganisztánban, hogy kifossza az ország ásványkincseit (vö: a Gereskben bányászó brit hadsereg). Humoros új vetületet ad a kabarésztorinak a hír, miszerint az Amerikai Földtani Intézet (US Geological Survey) valóban szörnyű mennyiségű vasércet, aranyat, rezet, kobaltot és lítiumot talált az országban, de annyit, amennyi igazi nyersanyag-nagyhatalommá (bányanagyhatalommá?) változtathatja az országot. (A rezet speciel eddig is lehetett tudni, becslések szerint Chile után Afganisztánnak vannak a legnagyobb réztartalékai.)

Több érdekes szempont is van itt. Az egyik, hogy egy Afganisztánhoz hasonló ország számára az ásványkincsek könnyen átokká válhatnak, nem pedig áldássá. A gyenge államiságú, etnikailag-vallásilag-területileg megosztott országokban az ilyen források gyakran polgárháborúhoz vezetnek, ahogy a különböző csoportok harcra kelnek a zsozsóért. A háborúskodást aztán humoros módon magával a vitatott ásványkinccsel finanszírozzák, akár évtizedekig is. Így járt több afrikai ország is. Azokban az esetekben, ahol erősebb az állam, de nem rendelkezik erős alkotmányos és demokratikus fékekkel és ellensúlyokkal, az eredmény még nyomasztóbb lehet: a rezsim rendőrállammá változik, ami évtizedekig ellátja magát a cuccból (jellemzően olajból és földgázból), mindig lesz pénz katonaságra, titkosrendőrökre, az ellenzék és az emberek lefizetésére. Demokratizálódásra, alkotmányos jogokra (és ezért valódi modernizációra) pedig nem lesz szükség, hiszen a pénz a fán terem majd. Így járt például Szaúd-Arábia és több más arab ország is, de jó úton haladnak az oroszok és Venezuela is. 

Ami az eredeti elméletet illeti (ti. hogy az afganisztáni háború "igazi" oka a lítium [az új olaj, ebből csinálják a Nokia-akut!!!]), nos, az összeesküvés-elméletekre fogékonyak nyilván gond nélkül lesöprik majd azt az ellenvetést, hogy ezeket a felfedezéseket csak most tették meg, néhány héttel ezelőtt még csak a rezet lehetett megbízhatóan tudni, hát még kilenc évvel ezelőtt ("Nem gondolod, hogy elmondják nekünk?"). Azt mindenesetre látni kell, hogy Afganisztán nem az a hely, ahol belátható időn belül profitábilisan bányászni lehet bármit, és nem csak azért, mert háború van és nincs szinte semmi állami infrastruktúra, de például azért sem, mert konkrétan nincsenek utak. Az afganisztáni háború elborzasztó anyagi és politikai költségeit tekintve (a holland, a kanadai és a német kormány nem egyszer ingadozott már a bukás szélén emiatt a hülye konfliktus miatt, amit otthon szinte senki nem ért és nem szeret) rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy azért küldene egy évtizedek óta pacifista hangulatú, expedíciós hadviselésre technikailag, anyagilag és lelkileg alig-alig alkalmas beállítottságú kontinens egy csomó katonát ötezer kilométernyire a dzsungelbe, hogy esetleg majd egyszer kibányászhasson valamennyi lítiumot és rezet. 

Amerikára ezek az érvek persze kevésbé vonatkoznak, ezt belátom, de persze ott már mondhat az ember akármit. (Te jó ég, még szerencse, hogy már nem Bush az elnök. Teljesen lehetetlenné tette a normális diskurzust Amerikáról.) Olaj, fegyverlobbi, "a háború a legnagyobb üzlet", illetve Amerika olyan, mint Róma, "folyton mennie kell előre".

Címkék: amerika afganisztán

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://drotontul.blog.hu/api/trackback/id/tr812086129

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.