A dróton túl

A katonai bázisokat szögesdrót veszi körül. A dróton túl van a kemény. Riportok Afganisztánból, a Közel-Keletről és egyéb nehéz helyekről, de más külpolitika is. A szerző újságíró, korábban Brüsszelben, Bejrútban és Londonban dolgozott. Legújabb könyvéről itt. Twitter twitter.com/balintszlanko. Emailt írni ide lehet: bszlanko[kukac]gmail.com. English-language website: balintszlanko.com

Könyv

miertjoademokraciacimlap_kicsi.jpg

Twitter

Könyv, Afganisztán

borito.jpg

Könyv, EU

Charlie Hebdo és az iszlámista terrorizmus

2015-01-12 08:52 - Szlankó Bálint

Charlie Hebdóról már mindent megírtak, én csak két dolgot szeretnék mondani röviden.

1. A terrorizmus okai összetettek, ez erre az akcióra is igaz, leegyszerűsíteni nemigen lehet se úgy, hogy az arab-európaiak, arab-franciák nincsenek rendesen beilleszkedve, rossz gazdasági-társadalmi helyzetük miatt esetleg hajlamosabbak a radikalizációra és a többi (bár ezeknek egy része bizonyára igaz), meg úgy sem, hogy az iszlám, mint vallás, kultúrkör, civilizáció eleve hajlamosabbá tesz az ilyesmire, tekintve, hogy nem ment keresztül se reformáción, se felvilágosodáson, ahogy ezt mostanában szokás hangoztatni. (Bár fel lehet tenni a kérdést, hogy a vallás sokkal markánsabb túlélése az iszlám világban nem fékezi-e a liberális és racionalista értékek terjedését, de még ha ez igaz is, a konzervativizmus mégsem egyenlő a terrorizmussal.) Ezt nem tudom itt mind végigboncolgatni, nem is vagyok mindenben biztos. Most csak annyit, hogy az arab világ jelenlegi politikai-intellektuális-erkölcsi állapota kétségkívül katasztrofális, s ennek a szerepét tagadni a kóros arab terrorizmusban nem lehet.

Tunéziát leszámítva az összes arab ország autokrácia/diktatúra vagy véres polgárháború dúlja, jónéhány nem is igen tekinthető funkcionáló államnak. Ezek az országok szegények és elmaradottak, modernizációjuk féloldalasan vagy esetleg egyáltalán nem sikerült, még a fejlettebbek is csak a szerencsének (az olajnak) köszönhetik gazdagságukat, ami elég vegyes áldás. A politikai diskurzust még a stabilabb országokban is szélsőségesek, tehetségtelen alakok vagy gazemberek dominálják, az ujjal mutogatás, a mások (döntően a Nyugat) vádolása a régió bajai miatt, az antiszemitizmus, az elképesztő összeesküvés-elméletek, a zűrzavaros teóriák, az üldözési mánia bizonyos fokig áthatják a mainstreamet is. A józan és liberális ellenvélemény gyenge, bár a helyzet persze országról országra más. (Ha valakinek feltűnne, hogy mindez mennyire hasonlít Magyarországra: a helyzet még annál is sokkal, de sokkal rosszabb.)

Az iszlám vallás, mint olyan, nem tehető felelőssé a merénylők őrjöngéséért. De az kétségtelen, hogy az iszlám különböző intoleráns, szektariánus, az erőszakot egyre inkább előtérbe helyező értelmezései és praxisai az elmúlt évtizedekben meglehetősen nagy teret nyertek úgy az arab világban, mint az európai arab-muszlim közösségekben. Részben a rendkívül puritán (vagyis inkább kőkorszaki) ideológiát követő Szaúd-Arábia nagy befolyásának köszönhetően, részben pedig azért, mert a politikai iszlám vagy iszlámizmus (vagyis a vallást a közélet középpontjába helyező ideológia, ami eleve rossz ötlet) egyre extrémebb formákat ölt az elnyomás, az ancien régime inkompetenciája és korrupciója, az elmúlt időszak háborúi miatt. A terrorizmus jórészt ezekből a körülményekből nő ki, és ezekre megoldást elsősorban nekik maguknak kell találniuk; ez még akkor is igaz, ha felelősöket és okozatokat találhatunk máshol is, a gyakran fafejű nyugati külpolitikától kezdve az izraeli-palesztin szembenálláson keresztül az európai arabok és muszlimok nem teljesen sikeres integrációjáig.

2. Én továbbra sem hiszem azt, hogy Európának meg a Nyugatnak általában nagyon félnie kellene ezektől az arcoktól. Tragikus, hogy 17 embert megöltek a merénylők, de ez volt az első nagyobb iszlámista terrorista akció Európában majdnem tíz éve. Az iszlámista terror által okozott kár összességében alacsony, nem tekinthető stratégiai fenyegetésnek. Az elmúlt tíz évben Európában 89 embert öltek meg iszlámista szélsőségesek, ideértve a 2005-ös londoni robbantások áldozatait is (a Wikipedia szerint), ami persze sok, de összehasonlításul: egyedül Franciaországban 2012-ben 665 ember lett gyilkosság áldozata (csak egy év, egy tagállam). Ez nem egy háború és nem is úgy kell fellépni ellene. Ezek az emberek bűnözők, a rendvédelmi szerveknek kell elbánniuk velük, és általában el is bánnak. Nincs ok a pánikra. Lehet persze, hogy a Közel-Kelet mostanában különösen kaotikus állapota nagyobb veszélynek teszi ki a következő években Európát, mint általában, például a sok Szíriában harcoló és onnan hazatérő arab-európain keresztül, akiket a különböző mozgalmak, főként az Iszlám Állam radikalizáltak (és ami ellen a nyugati országok éppen háborút viselnek).

A túlreagálás a valódi veszély, ami megmutatkozhat a sokszor értelmetlen, esetleg ellentétes hatást kiváltó biztonsági intézkedésekben, a szabadságjogok korlátozásában, az európai muszlimokkal és arabokkal szembeni intoleranciában, és a Nyugat időnként erősen kontraproduktív közel-keleti politikájában (ennek továbbra is az iraki háború a legjobb példája, szerencsére ezzel a stratégiával azóta végeztünk). Nem lehet minden terrorista akciót megakadályozni, pláne nem egy nyílt társadalomban. Ez nem azt jelenti, hogy nem indokolt különböző biztonsági intézkedések megtétele. De ezt a szempontot mérlegelni kell sok más szemponttal szemben is, valamint ügyelni kell rá, hogy a túlreagálással ne kerüljünk nagyobb bajba, mint amekkorában eleve vagyunk. Például a pusztán rendvédelmi megközelítésnek az európai arab közösségek totális megfigyelés alá vétele volna a logikus végpontja, de ez biztosan kontraproduktív lenne. A terrorizmus célja a terrorizálás, vagyis a félelemkeltés és ezen keresztül az erősebb fél ballépésre kényszerítése. Szóval a legjobb attitűd a nyugalom.

Címkék: franciaország terrorizmus isis alkaida

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://drotontul.blog.hu/api/trackback/id/tr1007061273

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.